Készüljünk fel az ingadozásra

Bőgel György blogjában olvastam az alábbi érdekes bejegyzést. A szerző a CEU Business School tanári karának tagja és számos könyv írója vállalatvezetés és információ technológia területén.

Bőgel Györgyről bővebben: http://www0.kfki.com/bogelgyorgy.php

2009. szeptember 22, kedd

Ingadozás

„Pár napja az egyik legnagyobb nemzetközi szolgáltató vállalat hazai vezetőjével beszélgettem. Egy közelgő konferencia volt a téma. Azt kérdezte, szerintem miről lenne érdemes beszélnie, milyen témát válasszon. Azt mondtam, hogy engem például érdekelne a véleménye és cégének tapasztalatai a válságnak az outsourcing-trendre gyakorolt hatásáról. Visszafogja? Lök egyet rajta? Új utak, új megoldások felé tereli? Átmenetileg? Tartósan?

Az elmúlt hétvégén akadt a kezembe az ismert menedzsment-guru, C. K. Prahalad cikke a Business Week szeptermber 21-i számában. Mire számíthatunk? „Volatile times" - ez a professzor válasza. Nagy kilengésekkel, hirtelen változásokkal jellemezhető idők jönnek. Tessék csak megnézni például, milyen tág határok között mozog az olaj ára. Ilyen helyzetben egyszerre van szükség stabilitásra, jól definiált irányvonalra egyfelől, és rugalmasságra, gyors alkalmazkodásra másfelől. A nagy kilengések miatt ide-oda ugrál a fedezeti pont, gyorsan kell különböző tevékenységeket, forrásokat, kapacitásokat felfelé és lefelé skálázni, átrendezni, újrakombinálni.

Minek kedvez ez? Leginkább a kiszervezéses szolgáltatási modelleknek, ahol használat arányában kell fizetni, nincsenek nagy és kockázatos induló beruházások, az ingadozások miatti kockázat megoszlik ügyfél és szolgáltató között."

Forrás: Bőgel György blog http://www0.kfki.com/hu/blog.php

Bőgel György bejegyzése kapcsán, annak a vállalkozónak az esete jutott eszembe, aki a válság kezdetekor hívott fel, hogy autóipari beszállítóként a két legnagyobb vevője, akik az árbevételének közösen több mint 70%-át adták, egyik napról a másikra felmondták a beszállítói szerződésüket. A vevők elmentek, az új gépek és berendezések maradtak, azoknak nyomasztó lízing terhével. Szegény vállalkozó minden kockázatot a vállára vett, és ráadásul - ahogy ez lenni szokott - még rosszul is szerződött.

Érdemes megfogadni a fenti bejegyzés fő gondolatát, miszerint az új beruházásoknál az ingadozások miatti kockázatot osszuk meg ügyfél és szolgáltató között. Óvatosabb idők jönnek, legyünk felkészülve az ingadozásra. Mielőtt meghoznánk egy ilyen döntést, kétszer is gondoljuk meg, ki mit vállalt, és megfelelő mértékű kockázatot vállaltunk-e benne. Készüljünk fel rá, hogy sok esetben meg kell küzdenünk a mohóságunkkal és az egónkkal. Ne döntsünk gyorsan, inkább aludjunk rá egyet, az mindig segít, vagy üljünk ki egy vitorlás orrára gondolkodni.

Teljesítmény és értékrend együtt számít

A győzelem azon múlik, hogy mennyire él bennünk a győzelem érzése, illetve, milyen embereket sorakoztatunk fel magunk mögött. Jack Welsh vezetési stílusa volt arról híres, hogy kíméletlenül szemébe mondta bármelyik vezetőjének, hogy mi az, amit jól csinál és mi az, amiben szeretné, hogy fejlődjön.

Az üzleti terv teljesítése önmagában nem volt elég, az értékrend határozta azt meg, hogy mi abban a pozícióban az elvárt (például, ha egy nemzetközi tevékenységét felelős vezető 5 alkalommal utazott külföldre egy évben, az nem volt elég, hiába hozta a számokat). A teljesítmény, a hozzáállás és az értékrend együtt számít. Értékrend nélkül hiába teljesít jól valaki, könnyen a szervezeten kívül találja magát. A győzelem csapatjáték, ha a csapat nem egyként húz, és nem izzik a közös győzni akarás a szemekben, akkor a csapat vezetőjének ki kell tenni az oda nem illő embert. Ha nem tenné, sokat kockáztatna, akár csak egy ember nem megfelelő hozzáállásán múlhat az egész csapat sikere, győzelme.

A kiváló vezető rendszert épít

Franklin Covey talán napjaink egyik legmeghatározóbb menedzsment gondolkodója, aki az elmúlt évtizedekben állhatatosan kereste a válaszokat többek között olyan kérdésekre, mint, mi a titka a kiváló vezetőnek illetve mi a különbség a jól és a kiemelkedően teljesítő vállalatok között? Eredményeire és az abból kifejlesztett programjainak minőségére jellemző, hogy az USA-ban mérvadó Fortune magazin TOP 100 vállalat 90%-nak, míg a TOP 500 vállalat 75%-nak nyújt képzéseket.

Nekem nagyon tetszik benne az a letisztult látásmód, ahogy tényleg a valós problémákat veti fel, majd megmutatja az utat a fejlődéshez. Meglátása szerint például a legtöbb szervezetben megtalálható az alábbi négy krónikus probléma:

1. A bizalomhiány

2. Nincsenek tiszta célok

3. Nincs kiépített rendszer (!)

4. Kiaknázatlanok az emberi képességek

Cégvezetőként tudjuk, hogy ennek a négy problémának a felvetése, őszinte átgondolása, egy cselekvési terv felállítása és a megvalósításhoz - ha szükséges - többlet tudás bevonása jócskán kívül esik a komfort zónánkon. Sokkal könnyebb elhesegetni ezeket a kellemetlen gondolatokat és bedugni a fejünket a homokba. Ha mégsem tesszük ezt, akkor az alábbi, első ránézésre könnyűnek tűnő, egyébként meglehetősen nehéz feladatoknak kell nekilátnunk:

1. A bizalom ösztönzése

2. Célok tisztázása és kijelölése

4. Tehetségek kibontakoztatása

 A rendszer kiépítését azért is emeltem ki, mert a jól működő, sikeres vállalkozás titka a jól felépített rendszerekben van. A sikeres rendszerek létrehozása a vezetők felelőssége, és mint tudjuk a kiváló vezetővé válás hosszú út és sok tudatos erőfeszítést kíván. Például az úton meg kell tanulni:

1. Másként gondolkodni

2. Új készségeket elsajátítani

3. Új eszközöket alkalmazni

4. Vonzani a tehetségeket

5. Fejleszteni a rendszert

6. Jutalmazni a munkatársakat

Aki ezekre a folyamatos és tudatos erőfeszítésekre képes, és mellette persze rendelkezik a megfelelő személyiség-jegyekkel, jó úton halad a kiváló vezetővé válás felé.

Jó hír! Jövőre már növekedhet a régiós kockázati tőke

HVCA: jövőre már növekedhet a régiós kockázati tőke. Az idén még csökken a kockázati tőkebefektetés Magyarországon és a régióban, de jövőre már növekedhet - vélte az MTI tudósítása szerint Hradszki László a Magyar Kockázati- és Tőke Egyesület (HVCA) igazgatósági tagja kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Az egyesület statisztikai adatai szerint a közép-kelet-európai régióban Magyarország 2007-ben a harmadik, míg 2008-ban a második volt a magántőke befektetés rangsorában, míg a bruttó hazai termékhez (GDP) mért befektetés alapján Európában a hatodik helyen állt a múlt évben, megelőzve az uniós átlagot.

A régióban a legtöbb magántőkét Lengyelországba fektették be, 2007-ben 683 millió, míg 2008-ban 627 millió eurót. Bulgária volt a második 2007-ban 555 millió, míg Magyarország a harmadik 491 millió euróval. A múlt évben Magyarország lett a második 476 millió, míg Csehország a harmadik 441 millió euróval.

Legtöbb, 616 millió euró magántőke - a múlt évben - a biotechnológiába érkezett a régióba. Második volt a kommunikációs ipar 495 millió, harmadik pedig a pénzügyi szolgáltatások 308 millió euróval.

A kockázati tőke társaságok az intézményi befektetők alapjaiban lévő pénzt kötik össze az innovációval, amikor a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégekbe fektetnek - mondta a tájékoztatón Futó Gábor, a Finext Startup társaság vezérigazgatója. A kockázati tőkések tőkét, infrastruktúrát, K+F- és üzleti hálózatot, valamint szolgáltatást adnak a kiválasztott cégeknek. Példaként ismertette, hogy cége a Futureal csoporton keresztül 3 milliárd forintból 6 ezer négyzetméteres inkubátorházat épít a Corvin sétányon, és ugyanott 7 milliárd forintból egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó orvosi központot hoz létre.

A HVCA idén immár tizenkettedszer hirdeti meg az Év Vállalkozója Díjat. Az elismerést eddig elnyert cégek között van a Graphisoft, a Synergon, a Pharmavit, a Waberer's, de az Index internetes újság is. A tavalyi győztes IND Group vezérigazgatója, Vinnai Balázs elmondta, hogy a szoftverpiacon éppen a kockázati tőke révén tudtak növekedni a válság alatt is. A bevont tőkéből finanszírozott fejlesztés akkor vált piacképessé, amikor a konkurencia visszafogta fejlesztéseit.

Forrás: 2009.09.01 www.portfolio.hu