A gyors kiszállás gyanús

A vevők általában nem szeretik azokat a tranzakciókat, ahol azt érzik, hogy az eladó gyorsan szeretne kiszállni hosszú évek - évtizedek - alatt felépített vállalkozásából.
Ilyenkor rögtön felmerül a kérdés, hogy miért a sietség?

A gyors és teljes kiszállás mindig gyanús. Ezek sokszor metakommunikációs jelek, amelyek azt sugallják a vevőnek, hogy valami nincs rendben.
Miért nem akarja az eladó folytatni? Mindig meg kell érteni az valós okot:

Belső okok:

egészségügyi problémák

kiégés (motiváció elvesztése)

már nem okoz örömöt a cég építése, vezetése

új kihívást talált

tulajdonostársi konfliktusok

Külső okok:

túl erős szereplők belépése a piacra

nincs elég tudás, képesség a cég továbbfejlesztésére

forráshoz jutási problémák

eredmény problémák

cash-flow problémák

makrogazdasági vagy szektoriális ciklus nem megfelelő

Akár belső, akár külső okok vezérlik a tulajdonost a cég eladására, fontos, hogy őszinte legyen a vevővel, hiszen, ha a vevő az átvilágítás folyamán fedezi fel, hogy az eladás valós oka nem az volt, amit az eladó az elején mondott neki, akkor az addig felépített bizalom kártyavárként fog összeomlani. Az őszinteség, mind magunkkal szemben, mind azzal a vevővel szemben, aki bizalmat és tőkét fektet a vállalkozásunkba, alapfeltétel. Ne gyorsan akarjunk kiszállni, hanem maximalizáljuk úgy a tulajdonosi értékünket, hogy közben a befektetőt vagy vevőt is egy jó befektetéshez segítjük hozzá.

Kérem, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt a blog bejegyzést.
Please consider the environment before printing this blog entry.

Szárnyra kaptak az angyalok

Az utóbbi időben rendszeres olvasójává váltam Bőgel György blogjának, ahol a napokban az alábbi érdekes bejegyzést olvastam. A szerző a CEU Business School tanári karának tagja és számos könyv írója vállalatvezetés és információ technológia területén.

Bőgel Györgyről bővebben: http://www0.kfki.com/bogelgyorgy.php

2009. október 07, szerda

Big Apple

„Egyetemi hallgatók társaságában töltöttem a tegnap estét. Egy kis, mindössze négyfős csapatról van szó. Egy nemzetközi pályázaton indultak, ahol egy új vállalkozás üzleti tervének elkészítése a feladat. A helyzetet bonyolítja, hogy a kiírás szerint a céget New Yorkban kellene elindítani, az ottani üzleti vérkeringésbe kellene bekapcsolódnia.

A csapat átjutott az első szűrésen, vagyis a bírálók a koncepciót elfogadták. Most a második fázisban a részletes üzleti terv összeállítása a feladat. Bár a sikeres tervek akár meg is valósulhatnak, az iskola szempontjából ez alapjában véve egy remek tapasztalati tanulási lehetőség egyrészt a vállalkozásokról és üzleti tervekről, másrészt a csapatban való ténykedésről, a néha meglepő intenzitással felbukkanó csoportdinamikai jelenségekről és azok kezeléséről. Az én feladatom tanácsadói jellegű: a projektért a csapat a felelős, én ötleteket adok, véleményezek és kritizálok.

A hallgatók olyan koncepciót dolgoztak ki, amelyben fontos szerepe van az informatikának: a vállalkozás sajátos hibridje lenne webes és hagyományos szolgáltatásoknak. Elkészültek az első pénzügyi számítások is. Ezekből látszik, hogy a működőképességhez mennyivel kellene beszállnia egy üzleti angyalnak.

A tegnapi megbeszélés során felmerült a kérdés, hogy a kiírásnak megfelelően megcélzott helyszínen, vagyis Amerikában milyen most az „angyalok" hangulata. A csapat figyelmét felhívtam egy, a Business Week október 5-i számában megjelent cikkre, ami pont ezzel a témával foglalkozik. A hangvétele optimista: a kockázati tőke befektetések növekednek, a befektetők új lehetőségekre várnak, innovatív ötletekre a modern iparágakból, köztük az információs technológiából. A kockázatvállalási kedv visszatérőben van - jelenti az újság. Élénkül az érdeklődés a tőzsdére menetel iránt, felvásárlási, összeolvadási akciók indultak el, szárnyra kaptak az angyalok."

Forrás: Bőgel György blog http://www0.kfki.com/hu/blog.php

Kedves Cégtulajdonosok, a fent említett élénkülés nálunk is a küszöbön van.

A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. koordinációjával elindult a kockázati tőke bevonás program, melynek feltételeiről itt olvashatnak: http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ie210468630b883595851b2d79da149b

A következő években mintegy 60 milliárd forintot fektetnek be a Jeremie program keretében, ahol október végén kijelölték a győztes alapokat (8 alapot). Ezek az alapok most aktívan keresnek befektetési lehetőségeket.

Kérem, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt a blog bejegyzést.
Please consider the environment before printing this blog entry.

Jó és értékes szervezet az, amelyik mindig törekszik!

A cégértékeléseknek mindig egy „nehezen fogható" területe a menedzsment értékelése. A stratégiai befektetőnek lehetnek valós ismeretei, tapasztalatai a menedzsment minőségéről, hiszen akár vevői, beszállítói vagy akár konkurensei is lehetnek a felvásárolni kívánt céltársaságnak. A pénzügyi befektető viszont nagyon nehéz helyzetben van, hiszen a befektetésének a megtérülése teljes egészében a társaságot irányító vezetés kezében lesz, legalábbis az esetek túlnyomó részében. Éppen ezért nem mindegy milyen tudással, képességekkel és értékrenddel bír a menedzsment.

A menedzsment minőségének mérésére az objektívabb módszer - sajnos szinte kizárólag tőzsdei illetve nagyvállalati körben használható -, ha a vállalat főbb pénzügyi mutatóit (pl. árbevétel arányos eredmény, készletek forgási sebessége, P/E mutató stb.) összehasonlítjuk az iparági átlaggal és a versenytársak mutatóival.
Egy kis- és középvállalkozásba befektetni kívánó pénzügyi befektető sokkal nehezebb helyzetben van. Számára nem állnak rendelkezésre nyilvános benchmark (összehasonlító) adatok, neki a menedzsment minősítését saját magának kell elvégezni. Ehhez felkészültség, rutin és jó megérzések kellenek. 2004-ben találkoztam Nigel Grierson befektetővel Amszterdamban egy kockázati tőke konferencián, ahol elmondta, addig nem is kezd el egy befektetésről komolyabban és mélyebben tárgyalni, ameddig a cég első számú emberével több órát ne beszélgetne. Leginkább a cégvezető - aki sok esetben egyben a tulajdonos - lelkesedésére, gondolkodásmódjára és az értékrendjére kíváncsi.

Nigel egy másik érdekes gondolatát is megosztotta. Szerinte a kiváló cégvezetőnek az alábbi két területen kell kiemelkedően teljesítenie:

1. Humán erőforrás menedzsment - a legjobb embereket felvenni a piacról

2. Finanszírozás - a cégnek mindig megszerzi a megfelelő finanszírozást céljai eléréséhez

Nigel alapítója és társ ügyvezetője a Doughty Hanson független nemzetközi tőkebefektető cégnek, amely főleg technológiai kockázati tőke bevonásra fókuszál. Az IT szektort kiválóan ismeri, hiszen régebben az Intelben több felsővezetői pozícióban dolgozott.

Teljes mértékben osztom Nigel véleményét: befektetés előtt érdemes alaposan megismerni a cégvezető és menedzsment értékrendjét, képességeit és gondolkodásmódját. Ha egy törekvő és lelkes csapatot látunk magunk körül, illetve a beszélgetések folyamán a kérdéseinkre őszinte, hiteles és konzisztens válaszokat kapunk, akkor érdemes továbblépnünk a befektetési folyamatban.